Tarján András blogja

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @wolves84lb: :) (2018.10.30. 13:34) Rémálom
  • Venlo: A Palatinus házak központi fűtési módozatáról jutott eszembe: a fürdőszobák melegvize is a Margits... (2018.03.21. 05:54) Palatinus házak
  • Venlo: Szomorúan egészítem ki a Gutenberg otthon egyik híres lakójáról szóló sorokat. Igen, Lechner Ödön ... (2018.03.10. 17:22) Gutenberg-otthon
  • MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes: @élhetetlen: Mi az én fogalmaim szerinti út szerinted? Te kiállsz a saját véleményed mellett? V... (2017.06.03. 08:00) KN
  • vanvelemenyem: @Annamária: "Vajon kiadják még Victor Hugot?" Nem, mert lezerjancsi sok evvel ezelott megasszonta... (2017.06.01. 17:45) Szégyellem magam

Tandíj - vagy ingyenes felsőoktatás?

2008.03.05. 16:01 | tarjanandras | Szólj hozzá!

A kórházi napidíj, és a háziorvosok által is elfogadott, vizitdíj mellett március 9-én szavazhatunk a felsőoktatási tandíjról is.

 
A Fidesz népszavazási tételei, olyan a társadalmat érzékenyen érintő, zsebbe vágó, kérdéseket vetnek fel, melyekről mindannyiunknak van véleményünk.

Az első, zsigeri reakció, hogy természetesen nem akarunk fizetni.

Ha összefüggéseiben vizsgáljuk a kérdéseket, már árnyaltabb a helyzet. Szerettük, nem szerettük, ha rendes ellátást kívántunk, borítékot dugtunk az orvos zsebébe, és mégis kiszolgáltatottnak éreztük magunkat a rendelőben. A vizitdíj máris javított a helyzeten, megrendelőnek érezzük magunkat, hiszen legálisan fizetünk.

Mi a helyzet a felsőoktatási tandíj bevezetésével?

A népszavazásra bocsátott kérdés, ezzel kapcsolatban a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”

Naná!- mondja kapásból az ember.

De nézzük meg miről is, van szó?

A Központi Statisztikai Hivatal adata szerint 2006-ban 53 114 hallgató szerzett oklevelet a hazai egyetemeken és főiskolákon.

Mintegy 60 százalékuk államilag finanszírozott képzésben vehetett részt.

Az ő diplomájukat a több millió adófizető fedezte, az állami költségvetésen keresztül.

Igazságos ez?

A diplomát szerző állampolgárok életminősége, keresete, munkalehetőségei nagyságrendekkel jobbak, mint a többségé.

Az igazságtalan elosztást támogatja az, aki a fenti kérdésre igennel válaszol!

A Fidesz érve, hogy így a szegény, tehetséges tanulók nem jutnak be az egyetemekre.

Ez valódi kérdés, de nem a tandíj, vagy nem tandíj kérdése.

A tehetséges, anyagilag rászoruló hallgatókat, ösztöndíjakkal, szociális támogatással kell segíteni, akár a teljes tandíj összegének megtérítésével.

Arról nem beszélve, hogy az egyetemisták nagykorúak, diákmunkával hozzájárulhatnak saját tanulmányaikhoz. A nyugat-európai országokban szinte minden hallgató végez valamilyen munkát, mely a kereset mellett, fontos tapasztalatokat jelent a munka világáról.

Ha már itt tartunk, mi a helyzet a tandíjjal, tőlünk nyugatra?

Csak néhány példa:

 Nincsen tandíj Dániában, Norvégiában, Svédországban és Finnországban, viszont minden hallgatónak be kell lépnie valamelyik diákszervezetbe, ahol szemeszterenként 40-50 eurós (11-14 ezer forintos) tagsági díjat kell fizetni.

A munkába állást követően megfizetendő képzési díj Szlovéniában egy éve létezik, hét német tartományban pedig jelenleg zajlik a félévenként átlagosan 500 eurós tandíj bevezetése, aminek a megfizetéséhez a diákok hitelt vehetnek fel. Angliában szintén hallgatói hitellehetőséggel egybekötött tandíjrendszer van, míg Franciaországban az egyetem dönthet arról, hogy fizetni kell-e a tanulmányokért. Több európai országban az egyetemi félév elején kérik a tandíjat, ami Olaszországban 700-1000, Ausztriában 400-600, Belgiumban és Észtországban maximum 350, Spanyolországban 400-700, Svájcban pedig 400-1300 euró.

Tehát a tandíj nem az ördögtől való, elrugaszkodott elképzelés. Hogy mennyire nem arra álljon itt egy, talán, meglepő idézet:

„ A tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez. Amellett, hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúraalakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mint szolgáltatásért fizető hallgató kereslete befolyásolni képes az intézmények kínálatát, de a minőséget is.”

Ha hiszik, ha nem ezt Mádl Ferenc mondta, oktatási miniszterként, 1993-ban.

Okos mondatok, benne a lényeg, az igazságosabb közteherviselés mellett szól az öngondoskodásról és arról, a gondról, hogy nincs magyar egyetem a világ legjobb 500 intézménye közt.

A népszavazással, egy egészséges reformfolyamatot kíván megállítani az ellenzék, lássuk be kormánybuktató szándékkal!

Az egészségügyben látszanak az első eredmények, folytatásában bízunk.

 

Nemmel kell szavaznunk, ha nem a múlt ingyenes hazugságainak illúzióját akarjuk fenntartani.

Nemmel kell szavaznunk, ha okos, sikeres, magukról gondoskodni tudó állampolgárokat akarunk nevelni iskoláinkban.

Nemmel kell szavazni, - ha rászorulunk az orvosra, ha gyermekeink tanulnak – hogy megszabaduljunk a szocializmus szervilizmusától.

 

Megrendelőként követelhessük meg a minőséget, hiszen az jár nekünk!

 

 

 

 

                                                                                    Tarján András

                                                                                      SZDSZ OT 

                                                                                                                         

                                                                Liberális Város (2008 március)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tarjanandras.blog.hu/api/trackback/id/tr31371328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.