Elolvastam leveled, melyet Szabadai Viktornak írtál. Nem lettem tőle boldog!
Talán emlékszel rám, 2006-ban együtt dolgoztunk, barátaikkal a XIII. kerületben azért, hogy az SZDSZ-t képviseld a parlamentben. Munkánkat siker koronázta, ismét képviselő lettél!
Kezdjük egy kicsit régebbről! Kerületünkben hosszú évek óta, az országos helyzetnek megfelelően, a pártot a szocik bábjának, akaratgyenge társaságnak tartották. A választást megelőző tisztújításon alapvető fordulat állt be.
Mást, önálló arculatot akartak, összefogtak azokkal a fiatalokkal, akik frissességet hoztak életünkbe. A tapasztalat és a lendület találkozott.
Talán emlékszel, én pedagógus vagyok. Egész életemet fiatalok között töltöttem. A mi pályánkon az ér el igazi sikereket, aki nem akar minden bölcsesség hordozójának látszani. Pályám során nagyon sokat tanultam diákjaimtól! Megtanultam, hogy a változó időben, változik a társadalom, és hogy a jövőt csak velük együtt hozhatjuk létre.
A párt kétségtelenül válságban van. Rohamosan csökken népszerűségünk!
Az okok számosak. Baráti beszélgetéseinken ezekről esett leggyakrabban szó. Szót ejtettünk azokról az értékekről, melyek fontosak voltak számunkra 20 évvel ezelőtt a párt alapításakor. Elmondtam, milyen fontos volt számunkra a szolidaritás. Hogyan gyűjtöttünk, Csalog Zsolttal, ruhát, élelmiszert a román forradalom idején. Mit jelentett a SZETA?
Nem is értem mi „röhögni” való van azon, ha az SZDSZ néhány öregje (nem „nagy”), és a pártért tenni akaró fiatalok úgy gondolják, lehet tenni az SZDSZ-ért, az országért?
Miért „lapos, üres szöveg” ha alapértékeinkre, szabadság-szolidaritás, hívjuk fel a figyelmet?
Miért kell „nyafogásnak” nevezni azt az akaratot, hogy nem vezetőkben gondolkodunk, akik majd kitalálják az aktuális programot, hanem azt akarjuk, térjünk vissza azokhoz az elvekhez, melyek, valamikor sikeressé tették ezt a pártot. Lássuk ki vállalja ezeket? Ki tudja hitelesen képviselni?
Ma Magyarország is nagy bajban van! A szegénység egyes vidékeken, elképesztő méreteket ölt! Az ország és a párt érdeke is, hogy megtaláljuk a megoldást!
Ott kell lennünk ahol a szükség, van ránk!
Reformcéljainkat akkor érhetjük el, ha megszólítjuk a liberális fiatal értelmiséget, hogy segítségükkel elfogadottá tegyük programunkat. E nélkül jöhet, népszavazásaival, a demagóg FIDESZ, majd a kétharmados hatalomátvétel.
Remélem leveled csak első, végig nem gondolt indulatodban fogalmazódott!
Két év után, szeretettel látunk a Balzac utcában, hogy jó liberális módra vitatkozzunk egyet!