A magyar közoktatás évtizedek óta, egyes területeken, kiemelkedő eredményeket ér el. Ezek, elsősorban a természettudományos tárgyak, kiemelten a matematika. Ezt mutatták a nemzetközi versenyeken elért eredmények. Fejlődés mutatkozott az anyanyelv elsajátításában is (ld.ismétlődő PISA mérések). Nem ilyen jó a helyzet az idegen nyelvek elsajátításában.

A nyolcvanas években a közoktatási reformfolyamatok nyomán létrejött ’85 évi Közoktatási törvény az iskolák és a pedagógusok számára részleges tanszabadságot biztosított. A pedagógusok, bizonyos korlátok közt, megválaszthatták a tananyagot és az alkalmazoztt módszereket. A szülők jogot kaptak arra, hogy az intézmény munkájáról véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, és a nevelőmunkában közreműködjék. A vezetői állásokat pályázat útján kell betölteni. És így tovább…

A rendszerváltást követően az iskolák zöme önkormányzati fenntartásba került. A palettát színesítették az alapítványi és egyházi iskolák. Tehát a döntéseket ott kellett meghozni, ahol az ügyek keletkeztek. Létrejött a NAT (Nemzeti Alaptanterv), az iskolák elkészítették pedagógiai programjukat, a pedagógusok ennek alapján választottak megfelelő módszert a közös célok eléréséhez.

A sokszor liberális politikusok által vezetett oktatási kormányzat fő problémái, ezekben az években, az egyes településeken tapasztalható szegregációs törekvésekből adódtak. Ezeket a súlyos problémákat nem sikerült megoldani a magyar közoktatásban hagyományosan jelen lévő kiugróan magas esélyegyenlőtlenség miatt.

Az Orbán-kormány már szerkezetével is mutatta, hogy egész oktatáspolitikája a tanulók, szülők, pedagógusok megtörésével, alattvalók nevelését tűzte ki céljául.

Megszűnt az önálló minisztérium, az államtitkárságot egy ideológiai alapon szerveződő pszeudopárt képviselőjének adta.

Ezt a folyamatot tetőzte be a 2011. évi un. Köznevelési törvény, mely államosította az iskolákat, valamennyit egy intézményfenntartó alá rendelt. Megfosztotta az igazgatókat munkáltatói jogaiktól, valamennyi pedagógus egy hatalmas vízfej uralma alá került. Ahogy öreg barátom szokat mondani: Onnan fenntről mindent jobban lehet látni, csak nem olyan tisztán!

A törvény nyomán készült NAT alapján „a nemzet közös műveltségéhez” legfeljebb a tanulók 20%-a juthat el (ld. 16 évre leszállított tankötelezettség), kötelező lesz az ideológiai tartalom tanítása (erkölcstan, hittan), megszűnik a pedagógiai innováció.

Az állásukat féltő tanárok ma még csöndben vannak. Folyik az elmúlt évtizedekben kiépült európai rendszer lebontása!

Úgy gondolom elsőrendű feladat, hogy godoskodjunk a jövőről!

EZÉRT:

1. Sokszínű oktatási redszert teremtünk! (Az iskolákat azok tartsák fenn, akikkel történnek a dolgok!
2. Biztosítjuk a tanszabadságot.
3. Integrált általános iskolákat támogatunk.
4. Az iskolai nevelésben, oktatásban partnernek tekintjük a tanulókat és szülőket.
5. Az oktatási kormányzat biztosítja a törvényességet és az iskolák működésének feltételeit
6. Támogatjuk a pedagógiai innovációt.
7. Az iskolát megszabadítjuk a kötelező ideológiától. Az iskola nem ideológiai homokozó senki számára.
8. Visszaállítjuk a 18 éves korig tartó tankötelezettséget. Mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítunk a továbbtanuláshoz.
9. Nem politikai célok vezérelnek a közoktatásban, hanem szakmai kritériumok a társadalom érdekében.

Szeretném, ha megosztanátok véleményeteket! Javítanátok, kiegészítenétek gondolataimat.

Legközelebb a felsőoktatásról fejtem ki nézeteimet.