A tájékoztatót Tarján András az SZDSZ országos ügyvivője nyitotta meg.

Elmondta, hogy ma a 2010/2011-es tanév utolsó napján értékelik azokat a megtörtént és kilátásba helyezett intézkedéseket, melyeket a kormány tett, illetve tenni kíván hazánk 1 millió 300 ezer tanulója és a pedagógusok „érdekében”.

Jellemezte ezt a tanévet az oktatási kormányzat érzéketlensége az oktatásügy iránt. Ezért kellett mintegy tízezer pedagógusnak tüntetnie, ahelyett, hogy őket ünnepelték volna pedagógusnapon. Ezért várhatóan a 2011/2012-es tanév pedagógussztrájkkal kezdődik.

A tanév bezárása egyben közel száz iskola bezárását is jelenti! Az iskolák megszüntetése, és a törvénytelenségek ellen államtitkárságnak szava sincs! Ezek zöme jól működő, nagy tanulólétszámmal működő intézmény (Janikovszky az Erzsébetvárosban, Toldi Kaposváron). Ráadásul, ezekben az esetekben szabálytalanságok, törvénytelenségek kísérik a bezárásokat.

Elképesztő, hogy Magyarországon leszállítják a tankötelezettségi kort! Így 16 éves, képzetlen fiatalok árasztják el az amúgy is szűkös munkaerőpiacot. Ez nem XXI. századi modernizáció felé viszi az országot, hanem a harmadik világ részévé teszi!

A másodikként megszólaló dr. Spira Veronika a levélben foglaltakat három ponton egészítette ki.

1. Szólt arról, hogy a felsőoktatás kapacitás-szűkítése miért káros az ország számára. Az Európai Unió 2009-ben elfogadott keretstratégiája azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az akkor 30-34 évesek 40%-a rendelkezzen valamilyen felsőfokú végzettséggel. Ez van ugyanis összhangban Európa fejlesztési stratégiájával, az innovatív tudástársadalom felé törekvéssel, amely a fenntartható fejlődés motorja, és amely biztosíthatja Európa versenyképességét a globális világban.

Ma már vannak országok, ahol ez az arány eléri az 50%-ot (Dánia, Írország, Norvégia), de az európai átlag ma 30% körül van. Magyarország a maga 22%-ával az új tagországok középmezőnyéhez tartozik. 20% alatt csak két szomszédunk (Szlovákia és Románia) áll.

Merre is akarunk menni? Előre vagy hátra?

2. A felnőttoktatásból a kötelező informatikai képzés kihagyása szintén szembefordul a közös európai stratégiával, amelyet 2010-ben fogalmaztak meg a tagállamok. A közös európai cél a digitális írásbeliség, az IKT eszközök használatának minél szélesebb társadalmi rétegek számára hozzáférhetővé tétele. Ez biztosítja ugyanis Európa számára az innováció és a versenyképesség fejlődését, az állampolgároknak pedig az információs társadalomban való eligazodást, a munkaerőpiacon való érvényesülést, a jobb, hatékonyabb és gyorsabb közszolgáltatást, valamint a leszakadó rétegek integrációját.

Szembehelyezkedni az európai célokkal beállítható ideig-óráig a megtévesztett állampolgárok számára szabadságharcnak, valójában nem más, mint öndestrukció, amely a kétsebességes Európa és a harmadik világ felé tolja az országot.

3.  A harmadik kiegészítés az önkormányzati iskolák átadásával foglalkozott az egyházak számára, amely különösen abban az esetben aggályos, ha az önkormányzat egyetlen iskolájáról van szó. Az alkotmánybíróság 4/1993-as határozata kimondja, hogy a változás nem jelenthet aránytalan terhet a szülők és a diákok számára. Az egyetlen iskola, óvoda átadása esetében azonban súlyosan sérül az állampolgárok lelkiismereti szabadsághoz való alapvető emberi joga. Ezt a helyzetet még aggályosabbá teszi az a körülmény, hogy a legutóbbi törvénymódosítás eredményeképpen az egyházak automatikusan magasabb állami normatívát kapnak átvételkor, mint az önkormányzatok, miközben nem vonatkozik rájuk az oktatási törvény 66. paragrafusa, vagyis nem kötelesek válogatás nélkül minden gyermeket felvenni. Így a hátrányos helyzetű gyermekek a felzárkóztatás helyett további hátrányokat szenvedhetnek el.

Ezt követően átadták Dr. Hoffmann Rózsának szóló levelüket az államtitkárság képviselőjének.

A nyílt levél elolvasható:

Köztársasági vagyok nem orbánista (facebook.com)