A rendszerváltás Alkotmánya lehetővé tette a Magyar Köztársaságban a liberális demokrácia intézményrendszerének létrejöttét. Én jól éreztem magam az Alkotmány biztosította környezetben, ha problémáim akadtak, azok inkább a mindennapi politika hullámzásaiból, és emberi kicsinyességből, nyerészkedésből adódtak.
Néhány példa arra, melyek számomra „szerethetővé” tették azt az alkotmányt mely húsz évig meghatározta életünket:
I. fejezet 3. § 3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
Ez számomra természetes volt, hiszen a létrejött többpártrendszer fennmaradását csak ez biztosíthatta, ki a fene akart újra egypártrendszert? Ki akart pártkatonát állítani a létrehozott egyensúlyi (ellensúlyi) intézmények (ügyészség, ÁSZ, köztársasági elnök, költségvetési tanács) élére? Ugye senki!
Aztán tetszett ez is:
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Sőt!
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
A rablókon kívül, senki nem akarta elvenni más tulajdonát! Ki gondolhatott arra, hogy az állam nem megvéd, hanem elrabol? Kártalanítás nélküli kisajátítás legutóbb a negyvenes évek végén volt Magyarországon.
Apropó, negyvenes évek vége! Ez az alkotmány az 1949. évi XX. törvény. Tehát sztálinista! Ugyan csak abban egyezik a negyven évvel, ezelőttivel, hogy hazánk fővárosa Budapest.
Nem írtam még, de fontos, hogy én nem értek a joghoz. Tanár vagyok, aki őszinte hittel neveltem diákjaimat szabad, gondolkodó emberré, akik megvédik jogaikat és jó hazafiak!
Ezért kérdezem melyik sztálinistább? Amelyiken negyven éves a dátum, vagy amelyik megengedi az állami rablást, megszünteti a demokrácia biztosítékait, elveszi sztrájkjogot, kötelességek teljesítéséhez köti az állampolgári jogokat?
Melyik sztálinistább, amelyik a pártok konszenzusában született, vagy amelyiket egypárti diktátummal hoztak létre?
Melyik sztálinistább, amelyiknek első paragrafusa, hogy Magyarország köztársaság, vagy amelyik avítt melldöngető nemzeti hitvallással kezdődik.
Mondják, a történelem nem ismétlődik meg, de én, néha, nagyon a negyvenes évek végén érzem magam. Csak nehogy az ötvenesek is beköszöntsenek! Most jön a „feketeleves” (sarkalatos törvények)!
Legyünk éberek! Figyeljetek emberek! Rólunk van szó!
