(A közoktatásról)
A HAT (Hálózat a tanszabadságért) olyan szervezet, mely összefogja azokat a szereplőket, akik részesei az iskolának. Így tagjai közt találjuk a szülőket, tanulókat, pedagógusokat és a pedagógiai kutatás szakembereit. A néhány hete megalakult szervezetne k, ma már több száz tagja van.
Tagjaink elkötelezettek a kivívott tanszabadság megvédéséért. A Nemzeti Erőforrás „mamutminisztérium ” Oktatási Államtitkársága által, az 1993-as, liberális közoktatási törvény helyett, szerkesztett un. nemzeti köznevelési törvény több évtizedes visszalépést jelent a tanulói és szülői jogok tekintetében. Megfosztja a pedagógusokat alkotó szabadságuktól.
Az elképzelés, hogy a magyar iskolák állami fenntartásba kerülnek, alapjaiban kérdőjelezi meg, a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányát, az önkormányzatiságot!
A HAT elfogadhatatlannak tartja azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban – a szakmai, érdekképviseleti és civil vélemények, valamint az előzetesen bejelentett véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával – a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették.
Több mint két hete tüntetést szerveztünk a parlament elé a törvény tárgyalásának idejére, ahol tanulók, szülők, pedagógusok beszélhetik meg gondolataikat a közoktatás átszervezésével kapcsolatban.
A téren kis tantermet rendeztünk be, ahol a közoktatás szereplői fogadóórákat szerveznek és a legfontosabb kérdésekről tárgyalnak a résztvevőkkel. Így, többek közt, sor került az alapítványi iskolák, a Történelemtanárok Egylete, és a szülői szervezetek programjainak, elképzeléseinek bemutatására.
Én a múlt héten azt a kérdést tettem fel, hogy: Kié az iskola? Meggyőződésem szerint, a már létrehozott Nemzeti Alaptanterven túl, az iskola programját a helyi társadalomnak kell alakítania, hagyományait tisztelve, lehetőségeit kihasználva! Azok a jó iskolák, ahol eredményesek a diákok, és azt mindenki magáénak érzi!
Attól nem lesz eredményesebb az oktatás és a nevelés, hogy „felülről” diktálják a programot, teleaggatják avítt fogalmakkal. Ezzel csak életidegen, tekintélyelvű nevelés valósul meg, és a jövő generáció szolgalelkű és őszintétlen lesz. Talán ez a cél?
Magam és pedagógustársaim nevében tiltakozom az ellen, hogy megkérdezésünk és egyetértésünk nélkül hozzák létre azt a törvényt mely évtizedekre meghatározza az ország sorsát, és megnyomorítja az utánunk következő nemzedékeket! Tiltakozom az ellen is, hogy egy diktatórikus társadalom tekintélyelvű iskoláiban a Horthy és Rákosi rendszer legrosszabb hagyományait élesszük újra!
Ezért a HAT céljai értelmében követeljük a törvény tárgyalásának felfüggesztését, a tanulói, a szülői és a pedagógusszervezetek bevonását egy új, huszonegyedik századi törvény létrehozásába. Olyan törvényt akarunk, mely nem zárja ki a szegény családok gyermekeit tizenhat éves korukban az oktatásból, mely a szakmát tanulók részére is biztosítja az általános műveltséget, és amely épít az egyén és a helyi társadalom legfontosabb kompetenciáira.