József Attila: Szegényember balladája
- Szegényember, hogy adod a bölcsőt?
- Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsőt?
- Király vagyok, bírok nagy erővel,
Ha nem adod, elveszem erővel.
Szegényember, hejh, csak egyet szólna -
A király már katonákért szólna.
De a bölcsőt a tóba hajítja,
Csöpp gyerekét utána hajítja.
Szegényember sír-rí a börtönben.
Szegényember nevet a börtönben.
Nincs a gyerek már a rossz világban,
Jobb sora lesz, hajh, vizi-világban!
Nemzeti Oligarchák rendszerének nincs szüksége értelmes, tanult, gondolkodó emberekre!
Hivatkozásuk az „elmúltnyolcévre" és a válságra, eredményezte a magánnyugdíjasok kifosztását, a szegény embereket nincstelenné tévő adórendszert, a hajléktalanok börtönbe juttatását, az antidemokratikus un. nemzeti köznevelési rendszert, a primitív propagandát szajkózó állami médiát, az öncenzúrát és milliós büntetéssel fenyegető médiatörvényt.
A magyar emberek negyven százaléka létminimum alatt él, és ma már örül, ha ehet és lakhat. Eszébe sem jut olvasni, színházba járni, gyermekét továbbtaníttatni. Hiszen éheznek, télen fáznak! Ezek a luxus dolgok Orbán Magyarországában, csak a simicskáknak, nyergeseknek és szervieseiknek jutnak. Minek a parasztnak tanulni?- hallottam nagyapámtól, aki azért elvégezte a négy polgárit, újságot, könyvet olvasott.
A hoffmanni törvény a magyar nép nagy részét kizárja a tanulásból, illetve 16 éves koráig nemzeti nevelésben részesül, tanul erkölcsöt, hittant szolgává tett pedagógusoktól, majd jön a HÍD program zsákutcája! Munka persze nem lesz! Hiszen kinek kellenek a szakképzetlen, tanulatlan gyerekek? Ez a hajléktalanság, és a bűnözés újratermelése! Nem baj, majd a Közgép elnyeri az Új Nemzeti Börtönépítési Programot!
A nép száját meg befogják a régi, jól bevált római módszerrel: Kenyeret és cirkuszi játékokat! Illetve dehogy! Új a jelszó: Kenyér helyett cirkuszi játékokat! Új Kossuth teret, Horthy szobrokat, stadionokat, Nyírő hamvak hurcolását, korábban koronaúsztatást. Akinek még ez sem elég és korgó gyomorral szórakozni akar, nézze a kereskedelmi TV-k magas műveltséget sugárzó műsorait.
Ezek, úgy gondolják, hogy évtizedekre rendezkedhetnek be!
Ma még vagyunk, akik gondolkodnak, vagyunk, akik nem csak olyan egyházban imádjuk Istent, amilyet ők engedélyeztek, ne adj' vallástalanok vagyunk! Vagyunk, még akik tanítani és taníttatni, nem szolgává nevelni akarjuk gyerekeinket, unokáinkat.
Magyarok! Még nem késő!
(Amerikai Népszava)
