Hazánk történelmében gyakran találunk példákat arra, hogyan befolyásolta sorsunkat egy-egy politikus, olyan ígéretekkel, melyeknek beváltását nem gondolta komolyan.
Mégis, ezek az ígéretek, széles tömegeket kábítottak el, elvonták figyelmüket azokról a teendőkről, melyek meg nem valósítása komoly egyéni és társadalmi károkat okoztak.
Ilyen ígéret volt, hogy „mire a levelek lehullanak már otthon lesztek”.
Vagy, ennek következménye: „Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország”.
Ezek, hogy a kártyások ismert kifejezését használjam blöffök.
Hiszen mikor blöfföl a kártyás?
Amikor egy játékos olyan lapokkal emel, amikkel kevés esélye van a játékot megnyerni. A blöffölés azért lehet hasznos, mert a többi játékos azt hiheti, hogy a blöffölőnek jó lapjai vannak.
Nagy blöffölő volt Ferencz József, Horthy Miklós, később Rákosi és Kádár.
Utóbbiak, mint népboldogítók kommunizmust, szocializmust ígértek. Ezt blöffország népe el is hitte! Gondoljunk az 1957. május elsején, a Hősök terén összegyűlt tömegre. Hét hónappal a forradalom után, a megtorlások közepette, és előtt.
1989-90 fordulata reményt adott az országnak. Hittünk a szabadságban a demokrácia megvalósulásában. A többség azonban, elsősorban osztrák életszínvonalat várt, s mint kiderült ezt is felülről.
A demokrácia, és ezzel a jólét nem adomány, melyet a jó uralkodó osztogat népének, még ha hirdeti is. A meghirdetett Kánaán blöff, hiszen nem gondolhatják komolyan.
Gyurcsány maga vallotta be hogy hazudott. Látjuk, ez a belátás késői volt. Hitelt vesztett, párttársai nekiugrottak, a nép új „Messiást” választott. Olyat, aki elődeinél is nagyobb mestere a blöffnek, a hazudozásnak.
Lássuk mit ígért Orbán!
"Bizakodással tölt el az a tudat, hogy mi magyarok nagy lehetőség előtt állunk, hiszen ma jóformán mindenki egyet akar Magyarországon: változást" (OV-2010)
- "Olyan kormány kell, amely odafigyel az emberekre, meghallgatja őket, tiszteletben tartja a különbözőségüket, megérti a problémáikat",
- kiemelkedő szerepet kell szánni az építőiparnak, a mezőgazdaságnak,
- az új 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuja lehet Magyarország,
- a Magyar Gárda jelenségről: nem fogadja el az ilyen nem hivatalos rendfenntartó szervezeteket, "az elszámoltatás, az erős törvények megalkotása, a törvényes erőszak joga és lehetősége csak és kizárólag a Magyar Államot illeti.
Na, most gondoljuk végig, milyen tisztelet az, ahol megfosztanak még a jogfosztott Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségétől is, ahol felsőbb hatalom dönti el milyen bíróság dönt peres ügyemről.
A tisztelet jele, ahogyan egyházakat szüntetnek meg, és az iskolákat, pénzzel együtt elveszik az önkormányzatoktól? Mert megmentik őket, ahogy a nyugdíjakat is!
Gazdaságpolitikusok elemezhetik az építőipar mélyrepülését, az oligarchák államilag támogatott harácsolását a földpiacon.
Megalázkodásunk a kommunista Kína előtt európai felháborodást és közröhejt váltott ki.
A gárdisták vígan esküdöznek, terrorizálnak, és az őket támogató párt programját a Fidesz hajtja végre.
Apró epizód, ahogy a csaló, tolvaj, hazug államelnököt próbálták megmenteni.
De ez, ahogy mondani szokás, ez végre kiverte a biztosítékot. Nem lehetett értelmiségi „nyavalygásnak”, „bulvárkacsának” beállítani. Pedig a fő blöffmester és tanítványai váltig igyekeztek.
Elérte a társadalom ingerküszöbét.
Ébredjünk fel!
Itt van az egyetemisták, és a bátor rektor példája.
Ne vegyük be a blöfföket, mert veszíteni fogunk!
Ahogy a példa mutatja, a civil kurázsi segít.
