Tarján András blogja

Piacos vagyok. Lehel piacos. Régen, még édesanyámmal jártunk ki.Vettünk gyümölcsöt, zöldséget, krumplit, jobb időkben húst.Bámultam a zabos tarisznyás lovakat, ott vettünk paradicsomot, befőzni. Meg dinnyét is.Amikor nagyobb lettem, fontos feladatom lett, hazavinni az árut.

Egyszer volt, hol nem volt… kezdhetnénk a történetet, mint egy mesét.
A helyzet, azonban az, hogy ez az iskola nem a mesében létezett, hanem Budapesten, a tizenharmadik kerületi Pannónia utcában.
A ház, a XX. század hetvenes évei építészetének megfelelően, csúnyácska panel, ráadásul nem a legszebb kékre festve.
Innen jött az ötlet, ha már kékek vagyunk, legyen a nevünk, Kék Iskola.
A benne lakók (bocsánat tanulók és tanárok) ebből az adottságból erényt kovácsoltak. A kék szín jelképpé vált, az összetartozás, az elfogadás jelképévé.
Így vált lassan mindannyiunk számára, ez az épület, a világ legszebb iskolájává. Az iskola a szülőknek, a gyerekeknek, és a benne dolgozóknak jelentett tábort, gálát, táncot, matek órát, erdei iskolát, meg csak azt, hogy együtt lehetünk.
Sokat olvastunk arról, hogy egyre kevesebb gyerek születik az országban, a fővárosban, a kerületben. A kék iskolába, pedig hozták a gyerekeket, alig fogyott a létszám.
Sokan feltették a kérdést, hogy lehetett ezt elérni?
Az iskolát három alapvető közösség alkotja: a gyerekek, szüleik, és a pedagógusok. Ha itt összhang van, megalapozott a siker.
A kéksuliban nem lehetett elválasztani őket egymástól. Mindenkinek lehetett véleménye, mindenki véleményét figyelembe vették.
A tanári szoba olyan közösségi tér lett, ahol sokszor estig vitatták a felmerülő gondokat, ötleteket. Ezekben a vitákban részt vettek a tanulók és szüleik is.
Így jöttek létre az iskolai versenyek, táborok (volt egy évben tízféle is!), erdei iskolák, témahetek. Így lett ökoiskola.
Mindig élek a gyanúperrel, ha valaki hagyományteremtésről beszél, de kezdem elhinni, hogy van ilyen!
Hiszen hagyomány lett az évkönyv, az évenkénti gála, azok az iskolai ünnepélyek melyekre seregestül jönnek a régi diákok, és szüleik.
Hagyomány lett az összetartó szülői közösség, akik a kék iskola barátaiként, folyamatosan segítették a munkát. Segítették egymást is, ha valamelyik család gondban volt, és együtt ünnepelték gyermekeik házasságát, unokáik születését.
Sokan mondhatják, jó-jó, nagyon jól érezték magukat, de tanítottak, tanultak is?
Egy általános iskola eredményességét azon lehet lemérni, hogy sokan választják, és tanulói a nyolcadik osztályt befejezve képességeiknek megfelelő középiskolában tanulnak tovább és ott megállják a helyüket.
A „kéksulisok” többsége a választott gimnáziumban jól tanul, egyetemre, főiskolába nyer felvételt. Néhányuk, tanárként, visszatér, és itt kezdi pályáját.
Volt egyszer egy kék iskola, ide járt néhány ezer gyerek, útravalót kaptak testit, szellemit, lelkit. Ki-ki döntse el melyik volt a legfontosabb!
Jó, hogy volt, mert a világ nem volt mindig barátságos hozzánk, de itt kaphattunk bátorító szót, tanácsot, simogatást.
Akiknek köze volt hozzá, ne felejtse el, szükségünk lehet még egymásra!
Ha mások mesének hiszik, legyen neki az!
A világnak szüksége van szép és igaz mesékre.

Az olasz tengerparton. a strandoló családok közt afrikai és ázsiai árusok tünnek fel, ruhaneműt, játékoot, napszemüveget árulva, szolgáltatásaikat kínálva.             Kedvencem egy észak-afrikai idősebb úr, aki szőnyeget árul. Iszonyatos terhét, számomra legalább, egész nap cipeli, a negyven fokos melegben, a forró homokon. Néha megpihen, ilyenkor elbeszélgetünk, jól beszél olaszul, németül is. Legalább öt éve ismerjük egymást. Tudom, hogy illegális amit csinál, néha tanuja vagyok, amikor a rendőrök üldözőbe veszik, ilyenkor a strandolók rejtik el árúját, hogy ő könnyebben menekülhessen. A szolgáltatás egyik fajtája a "masszázsi".

Távolkeleti, fiatal lányok masszírozást vállalnak a strandon. Nyolc-tíz euróért, valami rettenetesen büdös krémmel, megmasszirozzák a jelentkezőt. Az ernyők közt élénk "masszázsi, masszázsi" kiáltással, és borzalmas illatfelhővel kínálják szolgáltatásukat. Természetesen ezt a tevékenységet is üldözi a hatóság.  A tengerből nézve megpillantottunk két, strandegyenruhás (fehér poló, short) közeget amint két felől igyekeznek bekeríteni egy "masszázsit".  A lány, egy váratlan húzással, ruhástól, felszereléssel együtt, berohan a tengerbe. A rendőrök ide nem követhették, hanem a parton várakoztak, gondolván örökké nem maradhat a vízben. A lány maradt, derékig érő vízben próbált egérutat nyerni, így egyre távolodott tőlem. A végén már csak egy pici pont volt a nagy kékségben.

                                                                          Caorle, nyár

Az Újlipótvárosi (és egyben Vizafogói) Közösségi Házzal kapcsolatosan kiírandó építészi ötletpályázat, mint kerületünk egyik kiemelkedő, a városrész arculatát szervesen meghatározó beruházás ötletpályázata úgy gondoljuk, nem lehet zárt, meghívásos pályázat, hiszen az itt élők megérdemlik, hogy a lehető legszínvonalasabb ötletpályázat kerüljön lebonyolításra, természetesen a már a hivatal részéről megnevezett 5 neves, szakmájukban méltán elismert építész bevonásával.

Per, diktatúra és erőfitogtatás - mi folyik Angyalföldön?
2008. június 28. 05:03 | Forrás: STOP

Tüntetést szervezett a Jobbik és a Magyar Gárda egy XIII. kerületi iskola bezárása ellen csütörtökön. A fővárosi intézmény egykori igazgatója azonban azt vallja, a megmozdulásnak semmi köze a megszűnéshez, azzal a két szervezet csupán saját politikai erejét kívánja fitogtatni.

Majd ennél is súlyosabb dolgokat megfogalmazva hozzáteszi: "mélységesen abszurdnak és álságosnak tartjuk, hogy a kerületben gyerekek érdekeire hivatkozva akar politikai erődemonstrációt tartani egy nyíltan rasszista párt. Tartunk tőle, a Jobbik és operetthadserege csak újabb alkalmat keres arra, hogy hirdethesse szélsőséges eszméit". Végül ezen okok miatt felszólította a Jobbikot és a Magyar Gárdát, tartsa távol magát iskolájuk ügyeitől.

Június 7-én, alig egy év múltán, ismét választ az SZDSZ. Elnököt, Ügyvivő Testületet, Országos Tanácsot.

Mindannyian tudjuk, mit hozott az elmúlt egy év!

Hitelességét vesztette a párt. Alapértékeink, melyekre oly büszkék voltunk húsz évvel ezelőtt, valahol elvesztek.

Az SZDSZ-ről ma a választópolgárnak nem a szabadság és szolidaritás jut eszébe.

Ezért elhatároztuk, hogy segítjük a pártot, hogy ismét jelentős tényezője legyen ezeknek az eszméknek, segíteni tudjon Magyarországnak. Segíteni tudja a szegénységben élő emberek felemelkedését, az igazi reformok megvalósítását.

Úgy döntöttem megméretem magam az Országos Tanácsba kerülésért, hogy tapasztalatommal, tudásommal segítsem az SZDSZ-t!

Kérlek, ha egyetértesz velem, támogass!

Elolvastam leveled, melyet Szabadai Viktornak írtál. Nem lettem tőle boldog!

Talán emlékszel rám, 2006-ban együtt dolgoztunk, barátaikkal a XIII. kerületben azért, hogy az SZDSZ-t képviseld a parlamentben. Munkánkat siker koronázta, ismét képviselő lettél!

Kezdjük egy kicsit régebbről! Kerületünkben hosszú évek óta, az országos helyzetnek megfelelően, a pártot a szocik bábjának, akaratgyenge társaságnak tartották. A választást megelőző tisztújításon alapvető fordulat állt be.

Mást, önálló arculatot akartak, összefogtak azokkal a fiatalokkal, akik frissességet hoztak életünkbe. A tapasztalat és a lendület találkozott.

Talán emlékszel, én pedagógus vagyok. Egész életemet fiatalok között töltöttem. A mi pályánkon az ér el igazi sikereket, aki nem akar minden bölcsesség hordozójának látszani. Pályám során nagyon sokat tanultam diákjaimtól! Megtanultam, hogy a változó időben, változik a társadalom, és hogy a jövőt csak velük együtt hozhatjuk létre.

Tisztelt Választópolgárok!

Kedves blogolók!

Nem mondanám, hogy jó kedvem van, hiszen az igenek győzelme rengeteg megoldandó kérdést teremtett az egészségügyben és a felsőoktatásban.

Honnan pótolják a kieső pénzt?

Hogyan fejlődik tovább ez a két meghatározó ágazat?

Emelni kell az adókat?

Akkor nem mi fizetünk?

Ma este öröm is ért! Talán volt egy kis része annak,hogy megírtam véleményemet.

Szűkebb hazánkban, a XIII. kerületben volt a legnagyobb a demagóg kérdések elutasításának aránya! (35%)

Ennél is jobb abban a körzetben (7.), ahol önkormányzati képviselőjelöltként indultam: 40% a NEM!

Kérem írják meg, hogyan tovább?

Segítsük elő, hogy a reformok nyomán egy felvilágosult, boldog országot teremthessünk!

 
A Fidesz népszavazási tételei, olyan a társadalmat érzékenyen érintő, zsebbe vágó, kérdéseket vetnek fel, melyekről mindannyiunknak van véleményünk.

Az első, zsigeri reakció, hogy természetesen nem akarunk fizetni.

Ha összefüggéseiben vizsgáljuk a kérdéseket, már árnyaltabb a helyzet. Szerettük, nem szerettük, ha rendes ellátást kívántunk, borítékot dugtunk az orvos zsebébe, és mégis kiszolgáltatottnak éreztük magunkat a rendelőben. A vizitdíj máris javított a helyzeten, megrendelőnek érezzük magunkat, hiszen legálisan fizetünk.

Mi a helyzet a felsőoktatási tandíj bevezetésével?

A népszavazásra bocsátott kérdés, ezzel kapcsolatban a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”

Naná!- mondja kapásból az ember.

De nézzük meg miről is, van szó?

Tegnap volt a Kék Iskola gálaműsora a József Attila Színházban.

A szereplő gyerekek és tanárok négyszázan, a szülők a nézőtéren hatszázan voltak.

Együtt voltunk legalább ezren.

Óriási volt a hangulat! Gyerekeink bebizonyították, hogy valamiban mindenki tehetséges!

A táncok, zenék alatt kézzel fogható volt, ahogy árad a szeretet színpadról nézőtérre és vissza.

Fantasztikusan énekelt mindenki együtt!

Most is libabőrös leszek, ha erre gondolok!

A Kék Iskola 29 éves, ez volt a 17. gála.

Hiszek benne, hogy jövőre lesz a harmincadik évforduló és a 18. gála!

Általános iskolai tanulmányaimat a Sziget utca 8-10. szám alatt végeztem (ma Gárdonyi Géza Általános Iskola).

• Bölcsőde (Pannónia utca)
• Zöld ág óvoda (Kárpát utca)
• Pannónia Általános Iskola (Tutaj utca)
• Kék Általános Iskola (Pannónia utca)
• Nevelési Tanácsadó (Pannónia utca)
• Szabó Ervin Könyvtár (Pannónia utca)
• Kollégium (Pannónia utca)
• Szakközépiskola (Vág utca)

Feledhetetlen évek voltak, ma is jóleső szorongás fog el, ha arra járok.

Gárdonyi Géza Általános Iskola évkönyve