Tarján András blogja

Az SZDSZ a Magyar Liberális Párt mély megdöbbenéssel hallotta a Jobbik országgyűlési képviselőjének, Gyöngyösi Mártonnak, a magyar parlamentben elhangzott szavait, melyek szerint a Magyarországon élő zsidó származású állampolgárokat listázni kell, mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A XX. század történelme megtanított arra, hogy a rettenetes szavak, rettenetes tetteket indukálnak, hogy az a párt amelyik „cigánybűnözésről” beszél és roma polgártársainkat gettóba akarja zárni, feleleveníti a rémkorszak hangulatát és politikai tőkét kovácsol magának kirekesztő, rasszista megmozdulásaival.

Az SZDSZ követeli, hogy valamennyi demokratikus párt határolódjon el az ilyen szavaktól és tettektől!

Különös felelőssége van a jelenleg kormányzó pártoknak, melyek legtöbb esetben, hallgatással legitimizálják ezeket az eseményeket. Csak nem valamilyen sunyi politikai érdek fűzi őket ezekhez a vállalhatatlan, demokráciaellenes nézetekhez?

Íme, ide vezet a nettó fasiszták beemelése a Nemzeti Alaptantervbe, Horthy szobrok állításának tűrése!

Követeljük, hogy vonják felelősségre az európai normákat lábbal tipró, zászlóégető képviselőket, láthassa mindenki, hogy a magyar országgyűlésben nincs helye a gyűlöletkeltésnek!

Liberális demokráciában akarunk élni!

Nagyjeszeni Jeszenszky Géza, akinek Antall József volt az osztályfőnöke, 1990 és 1994 között az MDF kormány külügyminisztere volt. Ebbéli működéséhez kapcsolódik az 1990 őszi Kalasnyikov-botrány.

1996-ban kilépett az MDF-ből, majd Orbán 1998-ban rábízta a washingtoni nagykövetséget. Jelenleg, a második Orbán kormány norvégiai és izlandi nagykövete.

Szabadidejében, különféle egyetemeken tanít, kutat. Kutatási területe meglehetősen tág: a XIX- XX. század magyar és egyetemes történelme.

Kutatásait sűrűn publikálja. Néha különös „tudományos" megállapításokra ragadtatja magát!

Idézem, legutóbbi, nagy felháborodást kiváltó, mondatait:

„Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással". (Angol nyelvű egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem)

Ha Géza erre tanítja az egyetemi ifjúságot, nem csoda, ha az általa oktatott fiatalok igazolva látják a rasszizmust, a kirekesztést és az újnácizmust.

Nekem, tanárként, más tapasztalataim vannak. Sok évvel ezelőtt egy kis magyarországi faluban tanítottam, ahol a tanulók 30 százaléka cigány gyerek volt. Elődeim többségüket, ab ovo, kisegítő osztályba utalták. Talán, ők is ilyen „gézaszerű" tankönyvekből tanultak! Miután felülvizsgálatot kértem, valamennyien normál tanterv szerint folytathatták tanulmányaikat. ugyanolyan arányban tettek érettségi vizsgát és szereztek diplomát, mint a „paraszt gyerekek"!

A romák nem szellemileg leépült emberek, a család számukra is épp annyira szent, mint a többségi társadalomnak.

Ilyen, a cigányságot megbélyegző véleménnyel Jeszenszky Géza méltatlan arra, hogy Magyarországot képviselje, alkalmatlan az egyetemi katedrára!

Talán a közélet „gézátlanításával" tehetünk egy lépést a demokrácia visszaállítása felé!

Idézek Magyarország Alaptörvényéből:

„Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."

Tehát az '56-os forradalom tizenhárom napja, a megalakult koalíciós kormány nem része a magyar történelemnek!

Az ötvenedik évforduló ünnepségeit az akkori ellenzék bíztatására, és támogatásával a csőcselék bemocskolta, szégyent hozva az országra. A világ ünnepelni akarta Magyarországot, de mivel nem Orbán volt hatalmon ezt az ünneplést szétrombolták.

Ma a fülkeforradalmi kétharmad minden eszközzel igyekszik relativizálni ötvenhatot.

Ifj. Varga Imre Nagy Imre szobrát, melyet Demján Sándorék finanszíroztak, is át akarják helyezni a Kossuth Lajos tér '44-es állapotok szerinti „helyreállítása" keretében.

Egyre kevesebb igaz szó hangzik el arról, kik és hogyan vívták forradalmukat és szabadságharcukat. Egyre kevesebben élnek, akik résztvevőként, vagy szemtanúként elmondhatják mit éltek át, és milyen volt a megtorlás.
A történelem tanításában sem kap jelentőségének megfelelő szerepet.

Most 56 évvel '56 után szinte az utolsó pillanatban vagyunk, hogy dokumentáljunk, beszéljünk azokról a napokról. Ne merevedjen sablonos állami ünneppé, ahol a kedves vezető és vazallusai saját szájuk íze, és aktuálpolitikai érdekeik szerint szónokolnak, tüntetik ki barátaikat.

A Belvárosi Liberális Klub arra vállalkozik, hogy megismertesse, az azóta felnőtt generációkkal a forradalom mindennapjait, annak igaz történetét.

Tudjanak különbséget tenni Orbán „fülkeforradalma" és a valódi forradalom között, amely azt üzeni, hogy a diktátorokat el lehet, és kell kergetni! Mondjuk Azerbajdzsánba.

Legalábbis MB szerint, aki az SZDSZ Országos Tanácsának tisztújító ülését így kommentálta facebookján.

Nézzük mi a helyzet, hogyan hozta hősünk, akinek nem kis köze volt ehhez a párthoz, ezt a sommás ítéletet.

Húsz éven át volt országgyűlési képviselő, ez idő alatt kétszer miniszter, egy ideig a párt elnöke. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Rendszerváltás Programjának megalkotásában, a liberális gondolat terjesztésében. Mi történt az elmúlt évtizedekben? Hová fogyott a kezdeti eufória? A jobboldal, sőt szélsőjobb térhódításával okafogyottá vált hazánkban a szabadelvű gondolat?

Valljuk be az SZDSZ legsikeresebb a rendszerváltás idején volt (24%). A továbbiak során elindult a lejtmenet: 1994: 18,62%, 1998: 7,88%, 2002: 5,57%, 2006: 6,31%, 2010: MDF-el nem jutott be a parlamentbe. Az összeomlást látva a párt valamikori meghatározói elmenekültek, finomabban szólva nem újították meg tagságukat.

2009-től, egy szűk éven át folyt a harc az új vezetés és a „régiek" között a médiában, nem éppen felemelő stílusban. Mondanom sem kell ez sem használt az ezer sebből vérző szervezetnek! Az elbukott országgyűlési választásokat követően ez a vezetés 11 hónap után lemondott, és a tagság új, öttagú ügyvivőtestületet választott. Elkezdődött a párt ügyeinek rendezése, a meglévő tagság tájékoztatása, liberális klubok indítása, internetes média szerkesztése.

Személyesen, kifejezett deja vu érzésem volt, mint amikor 88-89-ben „talpasként" szerveztük a Hálózatot és a pártot. Összegyűltek a „hűségesek", akik nem tudják elképzelni Magyarországot liberális párt nélkül.

Bevallom nem könnyű a helyzet! A média érdeklődése csekély. A kormányoldalt még megértem, de amikor a baráti sajtó is karanténba akar zárni akkor, csodálkozom. Illetve már nem is annyira! Hiszen ha az életben tartókat hullagyalázóknak nevezik a volt eszmetársak, ez ebből logikusan következik!

Kedves MB!

Bárhogy minősítesz, mi folytatjuk, mert úgy gondoljuk nem rajtunk múlt a párt bukása! Magyarországon nincs másik párt, mely a szabadság és szolidaritás eszméit egyformán vállalja!

A kormányzó párt kialakította szerviens rendszerét, a lakosság nagy részét páriává tették! A félelem légköre uralkodik!

Helye és szerepe van egy megtisztult SZDSZ-nek!

Ha úgy gondolod,Te is fölveheted Norman Bates anyjának ruháját és beállhatsz mellénk!

Nagyon szomorúan néztem válogatottunk vergődését, amint a Kedves Vezető szeme láttára, bebizonyította, az unortodox módszerek a fociban is súlyos kudarchoz vezetnek.

Ugyanakkor irigykedtem az Oranje szurkolók boldogsága láttán. Egy szabad európai ország polgárai ők! Földrajzilag Magyarország is Európában van, sőt több mint nyolc éve az Unió tagja.

Mégis mi lehet a különbség? Miért boldogok ők, miért egyre több a lehajtott fejű, szomorú ember nálunk? Hát nem a keddi vereség miatt, hiszen az Andorra elleni 5-0 után sem láttam fiesztát a pesti utcákon. Pedig Hollandiának sem egyszerű a történelme (spanyolok, tenger) és ma is vannak euroszkeptikusaik, akik nem rajonganak gazdasági-pénzügyi koordinációt előíró uniós paktumért, sőt nyílt szakításra is bíztatnak.

A parlamenti választásokon Hollandiában mégis Európa nyert!

A magyarok olyan kormányt választottak, amely szemben áll Európa értékeivel, gazdasági, és ami talán fontosabb, erkölcsi válságba taszítja hazánkat. A magyarok olyan kormányt választottak, amely millióknak éhezést, jogi egyenlőtlenséget, fasiszta bandák grasszálását hozta.

A Fidesz hazug jelszavát (Hajrá Magyarország), le kell váltani, az érvényes jelszó: Ébresztő Magyarország!

Ébresztő nem csak a focipályán, hanem ébresztő a nyomorgóknak, ébresztő a megalázott médiának, ébresztő a demokratikus pártoknak, ha nem akarják tovább tűrni a fél-ázsiai, gyilkos rendszerekkel kokettáló diktátort, és legújabban a nőket is megalázó pártját.

Mondják, messze még a választás. De milyen lesz ez a választás? Orbán minden eszközt megragad, hogy hatalmon maradjon. Nincs idő, és nincs alternatívája a demokraták összefogásának. Nem csak földrajzilag akarunk Európa része lenni.

Hiszem, hogy 2014-ben a magyarok is Európára szavaznak!

Akkor sem biztos, hogy legyőzzük a hollandokat, de majd nem kell eltagadnom külföldön a magyarságomat, elkerülendő a kellemetlen kérdéseket és a sajnálkozást.

Most, hogy az olimpia és a Sziget lázában égünk, figyelem a fiatalok viselkedését. A miniszterelnök is figyel rájuk. A közelmúltban, konzultációsorozatának egyik állomásán a Fidelitasszal tárgyalt, pontosabban osztotta az észt a hozzá hűséges fiataloknak.

Mivel, tanárként, eddigi életemet köztük töltöttem, érdekelt milyen jövőt szán nekik a miniszterelnök.

Azt már tudjuk, hogy a nyugdíjasoknak és a rokkantaknak nem sok becsülete van orbániában. Azt meg tapasztalom, a jövőt jelentő generáció egyre nagyobb számban hagyja itt ezt az unortodox azilumot. Volt tanítványaimtól tudom, nagyon jól érzik magukat Berlinben, Stockholmban, esetleg Londonban. Facebookon értesítenek sikereikről és arról a normális életről, amiben ott részük van. Eszük ágában sincs hazajönni, esetleg most nyáron a Szigetre, és rokonlátogatóba.

Mit mond erről Orbán? A magyar fiatalok tömegével fognak hazajönni, és számukra fogadóállomásokat kell létrehozni. Mit nem beszél ez az Orbán? – hogy Petőfit ferdítsem. No, nem folytatom a verset, pedig kedvem lenne!

Magyarország a szégyen és a nyomor országa lett! (lásd világsajtó és 4 millió szegény). De ezek a fogadóállomások megmozgatták fantáziámat!

A napokban láttam a Boot camp (Átnevelő tábor) című filmet, ahol a fiatalokat bántalmazzák és agymosásnak vetik alá. Ha Orbán lázálma valóra válik, és a fiatalok tömegével özönlenek haza, ez agymosás nélkül nem fog menni! Meg kell tanulniuk újmagyarul, melyben a szavak értelme is megváltozott (pl. védelem=rablás, demokrácia=diktatúra, nemzeti köznevelés=csak a kivételezettek tanulhatnak, hozzájárulás=tandíj, stb.) Meg kell szokniuk, hogy ha nincs elég pénzük tanulni, az állam csak 10 évi röghöz kötés árán segít nekik.

Ugyanakkor az elhelyezkedést nem biztosítja. Arra is fel kell készíteni őket, hogy jó esetben, közhasznú munkának nevezett rabszolgamunkát kaphatnak. Gyermekeik az állami iskolában kötelezően részt vesznek az erkölcstannak becézett hittanórákon. Hogy milyen vallást gyakorolhatnak, azt a kétharmad dönti el. Fizetésük egyharmada, egynegyede sincs annak, amit odakint Európában megkaphattak.

Tehát, magyar fiatalok, TÚRÓ RUDIVAL vár Orbán a táborban!

Tudvalevő, hogy a magyar lovon érkezett a Kárpát-medencét meghódítani, és harcosaink menekülést színlelve, visszafelé nyilazva pusztították az ellent. Harci taktikánk, ma úgy mondanánk, unortodox volt. Már több mint ezer éve! Csak Augsburgot és Merseburgot tudnánk feledni!

A visszafelé nyilazást kormányunk ma is gyakorolja (ld. kipaterolás, már itt ülök két hónapja, és nem jön az IMF, stb.) Csak megjegyzem, a jelzett városok virágoznak, és az Európai Unióban találhatók. Bizonyítják lóhoz való szoros viszonyunkat, találó lovas közmondásaik. Ilyenekre gondolok, mint: annyit eszik, mint a ló.

Erről jut eszembe, hogy a múlt héten Svédországban, állatkínzásért letartóztattak három lovas huszárt.

A svédek döbbenten nézték a XVII. századi jelmezbe öltözött magyarokat, de még jobban megrökönyödtek a lovak sanyarú állapotán! Mint megtudtuk a PR akciót a magyar kormány támogatta, hadd lássa az elsatnyult idegen, ilyen a magyar virtus! A közmondásra visszatérve, már ti. annyit eszik, mint a ló, nyilván ezekről a szegény gebékről és a négymillió létminimum alatt élő magyarról van szó!

Lovas történet jutott erre a hétre is!

Parancs jött, az iskolák írják össze és jelentsék lóállományukat. Mert a kormány úgy dolgozik, mint egy ló. Nyilván a lovak száma sokkal fontosabb, mint a gyermekek nyári étkezése, táboroztatása. Arra már gondolni sem merek, hogy Hoffmann Rózsa gondol egyet, és megnézi az ország iskoláit, hogyan állnak a nyári karbantartással, és ahol szűkség mutatkozik, ott anyagi segítséget nyújt.

De úgy látszik, fordítva ülök a lovon, mert nem látom, hogy most legfontosabb feladat megnézni, hány intézményt lehet bezárni, és hány pedagógust lehet kirúgni! Lóval együtt!

Pedig, nem adnám egy vak lóért, ha azt látnám, Orbán Viktor belátta, magas lovon ül, és hogy nemzeti konzultációval, matolcsizmussal, az emberek megnyomorításával, a demokrácia lerombolásával a szakadékba taszítja Magyarországot!

Ez a ló le fogja őt dobni!

(Amerikai Népszava)

József Attila: Szegényember balladája

- Szegényember, hogy adod a bölcsőt?
- Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsőt?
- Király vagyok, bírok nagy erővel,
Ha nem adod, elveszem erővel.
Szegényember, hejh, csak egyet szólna -
A király már katonákért szólna.
De a bölcsőt a tóba hajítja,
Csöpp gyerekét utána hajítja.
Szegényember sír-rí a börtönben.
Szegényember nevet a börtönben.
Nincs a gyerek már a rossz világban,
Jobb sora lesz, hajh, vizi-világban!

Nemzeti Oligarchák rendszerének nincs szüksége értelmes, tanult, gondolkodó emberekre!

Hivatkozásuk az „elmúltnyolcévre" és a válságra, eredményezte a magánnyugdíjasok kifosztását, a szegény embereket nincstelenné tévő adórendszert, a hajléktalanok börtönbe juttatását, az antidemokratikus un. nemzeti köznevelési rendszert, a primitív propagandát szajkózó állami médiát, az öncenzúrát és milliós büntetéssel fenyegető médiatörvényt.

A magyar emberek negyven százaléka létminimum alatt él, és ma már örül, ha ehet és lakhat. Eszébe sem jut olvasni, színházba járni, gyermekét továbbtaníttatni. Hiszen éheznek, télen fáznak! Ezek a luxus dolgok Orbán Magyarországában, csak a simicskáknak, nyergeseknek és szervieseiknek jutnak. Minek a parasztnak tanulni?- hallottam nagyapámtól, aki azért elvégezte a négy polgárit, újságot, könyvet olvasott.

A hoffmanni törvény a magyar nép nagy részét kizárja a tanulásból, illetve 16 éves koráig nemzeti nevelésben részesül, tanul erkölcsöt, hittant szolgává tett pedagógusoktól, majd jön a HÍD program zsákutcája! Munka persze nem lesz! Hiszen kinek kellenek a szakképzetlen, tanulatlan gyerekek? Ez a hajléktalanság, és a bűnözés újratermelése! Nem baj, majd a Közgép elnyeri az Új Nemzeti Börtönépítési Programot!

A nép száját meg befogják a régi, jól bevált római módszerrel: Kenyeret és cirkuszi játékokat! Illetve dehogy! Új a jelszó: Kenyér helyett cirkuszi játékokat! Új Kossuth teret, Horthy szobrokat, stadionokat, Nyírő hamvak hurcolását, korábban koronaúsztatást. Akinek még ez sem elég és korgó gyomorral szórakozni akar, nézze a kereskedelmi TV-k magas műveltséget sugárzó műsorait.

Ezek, úgy gondolják, hogy évtizedekre rendezkedhetnek be!

Ma még vagyunk, akik gondolkodnak, vagyunk, akik nem csak olyan egyházban imádjuk Istent, amilyet ők engedélyeztek, ne adj' vallástalanok vagyunk! Vagyunk, még akik tanítani és taníttatni, nem szolgává nevelni akarjuk gyerekeinket, unokáinkat.

Magyarok! Még nem késő!

(Amerikai Népszava)

A múlt hónapban Ormos Máriával és Mécs Imrével beszélgettünk arról, milyenek is voltak azok a bizonyos '44-es állapotok? Azóta Horthy szobrot avattak, tragikomikus „Nyírő-temetéssel" hergeltük a románokat, és felháborítottuk a hazai és romániai demokratikus közvéleményt, tízmilliárdokból átépül a Kossuth tér, és folytathatnám.

De nézzük milyenek voltak azok a bizonyos évek:

• 1920-ban elfogadták a XXV. törvénycikket, a numerus clausust
• Ennek nyomán erősödött az antiszemitizmus
• Horthy kormányzósága alatt terjed az irredentizmus
• A kormányzó által kinevezett kormányoknak csak látszatellenzéke volt
• Az ellenzéki pártokat részben betiltották, részben ellehetetlenítették
• A társadalomból, a gazdasági konszolidáció ellenére leszakadtak a szegények, Magyarország így lett a „hárommillió koldus országa"
• Erősödött a szimbolikus az identitás teremtő politizálás
• A leszakadt társadalmi rétegek gyermekei nem juthattak el a közép és felsőfokú oktatásba
• Hazánk önként belépett a II. világháborúba, ahol magyarok százezrei pusztultak el honvédként és munkaszolgálatosként.

Egyre inkább kiderül, hogy az Orbán kormány hasonló szimbolikus politikai húzásokkal igyekszik leplezni valódi céljait! A jól kereső rétegek jutalmazása az adórendszerrel, a kényszermunka bevezetése, a szegények gyermekeinek megakadályozása a továbbtanulásban, a nincstelenek büntetése, azok az intézkedések, melyek az új orbáni társadalom alapjait jelentik.

A Horthy kultusz felélesztésével, a székely himnusz parlamenti énekeltetésével hazánk legrosszabb évtizedeit elevenítik fel. Amikor a parlament elnöke asszisztál egy nyilas, nyilatkozataiban Hitlert dicsőítő, író felmagasztalásához, az semmi más célt nem szolgál, mint a nacionalizmus az irredentizmus, és az idegengyűlölet szítását.

Alig egy hete olvastam Ferge Zsuzsa felmérését, arról, hogy ma Magyarország lakosságának 40 százaléka a létminimum alatt él. Tehát túlszárnyaltuk a hárommilliót!

Több mint százezer gyermek nem jut elég táplálékhoz, tízezrek éheznek!

A már említett szimbolikus, identitás teremtő politizálásra nem sajnálja a kormány a pénzt! Ez azonban csak akkor lesz hatásos, ha a szegény rétegek el is hiszik! Minek a szegénynek az iskola? Rúgjuk ki onnan, legkésőbb 16 éves korában, aztán ha kéreget, vagy az utcán leül, akkor vigyük börtönbe. Építsünk sok új börtönt, szükség lesz rájuk! Írjanak ki rá pályázatot, majd a Közgép megpályázza!

Irány az új Kossuth tér Tisza Istvánostul, talán Horthy és később Szálasi is odafér. Ott, aztán együtt énekli oligarcha és homlesz, hogy:

„Horthy Miklós édesapánk küldj el a csatába!
Büszke leszel fiaidra, a magyar bakákra.
Egy szál se, de egy szál se marad az ellenségből,
Még az Úristen is de vígan néz le ránk az égből!"

Felszállok a hatosra a Jászain. Délelőtt van, sok a szabad ülőhely. Lehuppanok. Velem szemben, nagy szatyrával, ötvenes hajléktalan ember ül, élénk eszmecserében a szemközti ablaknál ülő hatvanas polgárasszonnyal. Azt hittem valami nézeteltérés van köztük, de nem, nagy egyetértésben vitatják a világ dolgait. Én kinézek az ablakon, és fülelek. Mert érdekes beszélgtésnek lettem tanuja. Témáik: politika, munkanélküliség, korrupció, média. Stílusuk nagyon hasonló, azzal a kivétellel, hogy a hajléktalan minden mondatát így fejezi be: "egy kalap szar az egész!" Nem elfogult a politikai oldalakkal szemben. Egyformán kap Orbán és Gyucsány! A Nyugatinál: "Ide akartak kormányzati negyedet? Ezek hülyék, először a pályaudvarokat bombázzák le."

Később, rövid időre, bekapcsolódom a beszélgetésbe. Megtudom, hogy ívhegesztő volt, évekig dolgozott Németországban. Megnősült, felnőtt lánya ott él. Látom büszke rá.Ne haragudjatok, nincs poén! Leszálltam a Blahán.

Jó hír:

1. Jennifer Lopez villantott
2. Ezen a télen utoljára havazik
3. Öt hónap múlva olimpia Londonban
4. Nem bánja a házasság előtti szexet a Családtudományi Társaság

Rossz hír:

1. Budai agrárállamtitkár lesz
2. Nem lehet egyház a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
3. Rémhírterjesztésért munkatáborba zártak egy kínai bloggert
4.       +1 000 000 helyett, -123 500

Az államfő Christian Wulff volt, az álamfőt mindannyian ismerjük!

"Lemondott hivataláról Christian Wulff, Németország szövetségi elnöke. Az államfő pénteken délelőtt 11 órakor hivatalában, a Bellevue-kastélyban jelentette be, hogy mivel nem élvezi többé a német társadalom bizalmát, visszalép posztjáról." (origo.hu)

Wulff vesztegetés gyanújába keveredett. Öt éve Alsó-Szászország miniszterelnökeként, a gyanú szerint, igénybe vette barátja, egy filmproducer szívességét. A szívesség, állítólag, abból állt, hogy a barát fizette Wulff és felesége nyaralását a németországi Sylt szigetén.

Angela Merkel, aki támogatta annak idején államfői megválasztását, szükségesnek tartotta elmondani, a német jogállam erősségét jelzi, hogy mindenkire azonos szabályok vonatkoznak.

Na, igen Németországban működik a demokrácia!

A fülkeforradalom vitézei, élükön a vezénylő tábornokkal, meg se mukkannak Schmitt plágium ügyében. Az érintett pedig össze-vissza hazudozik!

A németeknek drága a demokrácia, valódi, felelős politikusok irányítják az országot. Nálunk szolgalelkű, ellentmondani nem akaró (motor), vagy nem merő szerviensek alkotják OV élcsapatát!

A tüntetések leggyakoribb jelszava: „Orbán takarodj!” Amivel én, mélységesen egyetértek, hiszen több millió, tavalyi támogatójának nagy része is, legalább magában, így gondolja!

Pedig, talán, nem nekem kéne! Tegnap, sétáltam az Andrássy úton. Sütött a januári nap. Mentem, kávét venni a Nespressohoz. Már az Oktogonnál láttam, rendőrök kettesével sétálnak, a Nagymező utcánál is posztolt egy főtörzs és egy őrmester. Visszafelé tűnt fel, hogy a fakabátok gondosan vizslatják a járókelőket. No, csak szemmel. Ekkor a Párizsi Áruház előtt az egyik hirtelen megfordult, és egy ott sétáló hajléktalan férfi elé állt. Igazolványokat kért, majd megparancsolta rakja ki holmiját szatyrából az aszfaltra. Kezemben az elegáns reklámtáskával tettem két lépést feléjük, hogy tiltakozzam. Ekkor a másik rendőr ellálta utamat. Miért zaklatják, kérdeztem. Ahhoz magának semmi köze, haladjon tovább, volt a válasz. Ekkor, régi emlékeim ugrottak be. Akkor hosszú hajam és farmerem nem nyerte el a közeg tetszését. De itt sokkal félelmetesebb a helyzet! Nem mehetnek melegedni az alujáróba, nem ülhetnek le az utcán. Súlyos börtönbüntetés vár a hajléktalanokra! Ebben a viktoriánius rendszerben, aki nem módos pusztuljon! Barátaim! Erről álmodtunk húsz évvel ezelőtt? Szégyellem magam, hogy ide jutottunk! Szégyellem magam, hogy nem álltam oda, a fényes úton, az elesett mellé,hogy engem is! Szégyellem magam! Még kinek kellene?

Régi tuvai közmondás szerint, a gyanú megbetegít, a bizalom meggyógyít. Nézzük, hol vesztettük el az emberek bizalmát! Mi ez a sok gyanakvás, ami közéletünk mellett már magánéletünket is behálózza?

A Szabad Demokraták Szövetsége az 1989-90-es rendszerváltás pártja, mely Elvi Nyilatkozatában fektette le egy modern ország, egy szabad, szolidáris társadalom alapvetését.

Az Elvi Nyilatkozatban, több mint húsz évvel ezelőtt megfogalmazottak, ma is érvényesek, de az ebből fakadó célok megvalósítását társadalmi és gazdasági tényezők akadályozták. Az akadályok mellett további problémát okoznak az eltelt két évtized változásai. A szabadság és szolidaritás pártjának tudomásul kell vennie, hogy a társadalom nem mindenben fogadta el, elsősorban történelmi tapasztalatok híján, a demokratikus berendezkedéssel járó nehézségeket.

Pártunk elvesztette a társadalom széles rétegeinek bizalmát! Ennek okait nekünk kell megkeresni! Vissza kell szerezni a bizalmat! Ezért a huszonegyedik század liberalizmusát a szabadság és szolidaritás mellett a bizalomra kell építeni!